Bellatrix Lestrange

Bellatrix Black 1951-ben született III. Cygnus Black és Durella Rosier első gyerekeként. 1962 és ’69 között a Mardekár tagja volt , ahol beállt a Halálfalók közé.

„– Én voltam és vagyok a Sötét Nagyúr leghűségesebb szolgája! Ő maga tanított. Olyan erő birtokosává tett, amiről te, szánalmas kölyök, nem is álmodhatsz...”

Harry Potter és a Főnix Rendje – Bellatrix Lestrange

Feleségül ment Rodolphus Lestrangehez. 1981-ben Voldemort eltűnése után ifj. Barty Kuprral és a Lestrange testvérekkel addig használták a Cruciatus-átkot Alice és Frank Longbottomon míg beleőrültek és a Szent Mungoba kerültek. Az Első Varázslóháború után az Azkabanba küldték, de 1996 januárjában kiszabadult és visszatért Voldemorthoz. A Minisztériumi Csatában megölte Sirius Blacket és megkínozta Neville Longbottomot. 1997. június 27-én, amikor Harry Pottert költöztették megtámadta Nymphadora Tonksot, mert „besarazta” a család nevét azzal, hogy hozzáment Remus Lupinhoz, aki vérfarkas. Ugyanezen a nyáron rábízták Griffendél kardját (később kiderült, hogy csak másolat), hogy tegye a Gringottsi széfjébe. 1998-ban, amikor a fejvadászok elvitték Harry Pottert, Ron Weasleyt és Hermione Grangert a Malfoy kúriába Bellatrix megkínozta Hermionét. Dobby amikor ki mentette a barátait majdnem megölte Bellatrixot, aki ezért a manó után dobta a tőrét, ami eltalálta Dobbyt. Amikor Voldemort megtudta, hogy hagyták Harryéket megmenekülni elvette Bellatrix és Melfoyék varázspálcáit. Hermione az ő hajszálát használta fel a Százfűlé-főzethez, hogy bejussanak a Gringottsi széfjébe. A Roxforti Csatában megölte Nxmphadora Tonksot és Fred Weasleyt. 1998. május 2-án Molly Weasley megölte egy párbajban.

Neve jelentése: Mint annyi ember a Black családban, Bellatrix neve is egy csillagéból ered. Bellatrix – latinul „női harcos” – az Orion csillagkép harmadik legfényesebb csillaga, Amazon csillagnak is szokták nevezni. Ez valószínűleg egy utalás arra, hogy Bellatrix a legveszélyesebb Halálfalók közé tartozott. Az angol „Lestrange” szó kiejtésre hasonlít a francia „l'étrange” szóra, aminek a jelentése „a különös személy”.